Irodalmi sorozatunk következő vendégei: Szabó T. Anna és Visky András

SZABÓ T. ANNA 1972. június negyedikén született Kolozsváron, nagyapja Szabó T. Attila nyelvész, az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár létrehozója. 1987-ben települt át családjával Magyarországra, a gimnáziumot Szombathelyen végezte, azután 1991-től a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar-angol szakos hallgatója volt, valamint az Eötvös József Collegium diákja. 1997-ben szerezte meg tanári és előadói diplomáját, majd elvégezte az Angol Reneszánsz és Barokk PhD-programot. Doktori fokozatát 2007 tavaszán kapta meg. 

Egyetemi éveim alatt kezdett publikálni, azóta több napi- és havilapban és különféle antológiákban rendszeresen közöl verseket, esszéket, novellákat, valamint tanulmányt és kritikát. Első kötete, A madárlépte hó 1995-ben jelent meg a Belvárosi Könyvkiadónál, amit még hat kötet követett a Magvető Könyvkiadónál : Nehézkedés (1998), Fény (2002), Rögzített mozgás (2004), Elhagy (2006), Villany (2010), Kerített tér, (2014), van egy álnéven írt verseskönyve is (2004), valamint megjelent még kilenc verses gyerekkönyve, kettő társszerzőkkel: Kerge ABC (2008) és a Formák a tubusból (2004),  önálló saját kötetként pedig: Holló Lali (2011) , Adventi kalendárium és Naptár (2011), Tükörcicák (2013), Tükörrobot (2014), Tatoktatok (2012), Körtészet (2014) . Prózát is ír, fiataloknak és felnőtteknek szóló kisregénye címe: Senki madara (2015), gyerekregénye pedig:  A Fűszermadár (2015). 2016 őszére várható Robbanótest munkacímű novelláskötete - ez lesz a huszadik könyve. Jelenleg ennek az összeállításán és Shakespeare Szonettjeinek új, alapos jegyzetekkel ellátott fordításán dolgozik, valamint egy Shakespeare színmű fordításán.

Részt vett több rangos külföldi irodalmi fesztiválon és felolvasáson (Írország, Németország, Kína, Anglia, Izrael, Málta, Egyiptom, Finnország, stb.), versei számos nyelven megjelentek,  a New Order című antológiában bőséges válogatásban olvashatóak angolul, önálló kötete németül (Dichterpaare: Helwig Brunnerrel) és svédül van (Två ungerska poeter, Mesterházi Mónikával közösen).

 Rendszeresen részt vett és vesz tévés és nyilvános költészet-népszerűsítő műsorokban és vetélkedőkben (Nyugat 100, Szósz, Penge, Lyukasóra, Lecsó). 2012 óta havonta ír a Képmás magazinnak verselemző cikkeket Lackfi Jánossal párban, valamint gyakran szerepel tárcákkal a Nők Lapjában és egyebütt, meg hosszabb prózákkal, novellákkal az irodalmi lapokban.

Drámát és zenés színjátékokat is ír, tizenkét, felkérésre vagy pályázatra írt színpadi szövegéből tízet bemutattak vagy rendszeresen játszottak (például: Fűszermadár, Mézeskalács, Szarvasok szövetsége, Világnak világa), a Kirké című musical a Madách Színház pályázatán a legutolsó fordulóig jutott, később bemutatták a POSZT-on is. Dalszövegeket és librettókat is ír és fordít, számos zenésszel lépett már színpadra kötött vagy improvizatív produkciókban, mind gyermekek, mind pedig felnőttek előtt (például Sebő Ferenccel, Gryllus Vilmossal), és hetente többször jár író-olvasó találkozókra szerte az országban. A verseit sokan megzenésítették (többek között Halász Judit, Szalóki Ági és Gyöngyösi Levente).

Műfordításai száma több mint ötvenre rúg, esszétől a regényen és versen át a rádiójátékig, drámákig és librettóig terjed, legutóbbi ilyen jellegű bemutatója 2014 őszén volt a MÜPÁ-ban a Jasager című Brecht-Weil iskoladrámával. Több kiadónak fordít rendszeresen (az utóbbi években leginkább gyerekkönyveket), ezen kívül régebben dolgozott a Cinema magazinnak (ide tíz évig írt és fordított), valamint tanári és szerkesztői munkát végzett az Eötvös Collegiumnak, a British Councilnak, a Magyar Könyv Alapítványnak és a magyar irodalmat angol nyelven bemutató patinás The Hungarian Quarterlynek (itt négy évig volt versszerkesztő), valamint a Petőfi Irodalmi Múzeumnak; továbbá előad konferenciákon, könyvtárakban és iskolákban, cikkeket, kritikákat, tanulmányokat ír.

A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja,  2014 óta.

Budaörsön él férjével, Dragomán György íróval, és két fiúkkal.

Díjak, ösztöndíjak:  Petőfi-díj (1996), Soros-ösztöndíj (1997),  Déry-díj (2000), Móricz Zsigmond ösztöndíj (2001), József Attila díj (2002), Vackor-díj (2003), Kavics-díj (2003), Zelk Zoltán díj (2004), Arany János ösztöndíj (2005); a Tokaji Írótábor díja (2005), Babits Mihály műfordítói ösztöndíj (2006), az Akademie der Künste Berlin - Junge Akademie ösztöndíja (2006), a Mozgó Világ Nívódíja próza kategóriában (2006), az ULNÖ Krems ausztriai ösztöndíja (2007), NKA ösztöndíj (2012, 2013, 2015), IBBY műfordítói díj (2013), Papp Árpád díj (2013), Tampere város alkotóházának ösztöndíja (2015).

VISKY ANDRÁS író, drámaíró, dramaturg, egyetemi tanár, színházi teoretikus 1957-ben született Marosvásárhelyen, református lelkészcsalád hetedik gyermekeként. Édesapját csaknem nyolcéves korában ismerte meg, miután ismét találkozhatott a huszonkét évre elítélt apa és a kitelepített osztrák édesanya a hét gyermekkel. Boldog gyermekkorát a romániai Gulág egyik lágerfalujában töltötte, a Baragan néven ismert puszta délkeleti szegélyén. A román puszta bibliai tájjá lett számára, az egyiptomi fogság és szabadulás története pedig egzisztenciális élménnyé.

Jelenleg a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Televízió és Színházművészeti Karának docense, valamint a kolozsvári Állami Magyar Színház művészeti igazgatója. Feleségével (Sarolta) és négy gyermekével (András, Anna, Dóra és Bence) Kolozsváron élnek; boldogan, míg meg nem halnak; és azután is, boldogan.

Írásai (vers, próza, dráma, esszé, tanulmány) magyarul, románul, angolul, bolgárul, olaszul, franciául, szlovénul jelentek meg. Írásait főként az Élet és Irodalom, Jelenkor, Pannonhalmi Szemle, Színház, Győri Műhely, Korunk, Látó publikálja. Darabjait magyar, román, szerb és amerikai színházak játsszák, neves rendezők rendezésében (Tompa Gábor, Christopher Markle, Mihai Maniutiu, Stephanie Sandberg, Karin Coonrod, Bodolay Géza, Szegvári Menyhért), több rádiójátékát mutatta be a Magyar Rádió, valamint a bukaresti Radio Romania Cultural. Számos könyve jelent meg. A 2009/10 egyetemi évet a Calvin College meghívott tanáraként az Egyesült Államokban töltötte.

Több mint húsz kötete jelent meg, ezek egy része több nyelven (román, angol) is.

Fontosabb díjai:

IRAT ALAP Nívó Díj (1993) Poesis Díj (1993)

Soros Díj (1999)

Látó Nívó Díj (1991, 1993, 2000), Salvatore Quasimodo Díj (2001)

Károli Gáspár Díj (2002)

Szép Ernő Díj (2002)

Év Könyve Díj (ARTISJUS – Arany János Alapítvány, 2004)

A POSZT különdíja (2007)

Bánffy Miklós-díj (2007)

Rát Mátyás-díj (2007) 

József Attila-díj (2009)